Alapítványunk az első expedíciót a
Magyar Földrajzi Társaság ajánlásával
Kínába,
Junggar Pendi (Dzsungária) tartományba indította, Peking érintésével.
Az IBUSZ jó kínai kacsolatainak köszönhetően 2 fő részvételével, elutaztunk 2003 november 7.-én
a tartomány fővárosába
Ürümquibe. Itt megtekintettük az ujgur Nemzeti Múzeum kiállítását,
ahol egy olyan réz üst is található, melynek párját Magyarországon a tartali ásatások során találták meg.
Az Alapítvány céljainak megfelelően kerestük a kapcsolatot a tartományban élő ujgurokkal.
Ennek keretében elutaztunk Kasghar városába, ahol Stein Aurél
szálláshelyét a volt angol követségi,épületben - mely ma kínai étterem - meglátogattuk majd egy
vacsora meghívás keretében egy ujgur családdal és otthonukkal ismerkedtünk meg.
A kapcsolatok felderítése érdekében elutaztunk Turpánba, ahol, az ujgur szöllő művelés - mely ezer évre nyúlik vissza - módszereit tanulmányoztuk.
Megismerkedtünk az ujgurok történetével, az 1000 - 1500 éve alapított városaival, az egyiptomihoz hasonló temetkezési helyeivel.
A sírokban feltárt, mumifikált emberi maradványok szigorú fotózási tilalom mellett az Ürümqu-i múzeumban találhatók.
Ez az utazás 8 napig tartott, mely alatt egy újabb és nagyobb utazást is előkészítettünk.
A nagyobb utazásra 2004 májusában került sor. Ekkor ismét elutaztunk a tartomány fővárosába Ürümquiba.
Megszervezésre került egy dzsungáriai körutazás terepjáró autóval, ujgur idegenvezetővel,
és kínai sofőrrel. A körutazás 7 napig tartott, melynek keretében meglátogattuk az Irtisz folyó
partján fekvő Koktokay (Kék Tokaj) városát, majd az Irtisz mentén haladva Altaj (SaraSzeme) városba értünk, itt kapcsolatot teremtettünk ujgur és kazah pásztorokkal.
Innen északra az Altaj hegységbe utaztunk, ahol tanulmányoztuk a rideg nomád hegyi állattartást, majd felmentünk a Kanas (Kanász) tóig, mely Nyugat Kína legészakibb részén a
kazah, orosz, mongol határ közelében van.
Itt több nomád családdal ismerkedtünk meg, akik téli szállása az Irtisz folyó mentén,
nyári szállása az Altáj hegység kövér legelőin vannak. Jurtában élnek, lóháton közlekednek,
és legeltetik a nyájaikat, teve csordákat tartanak teherhordásra.
Dél felé utaztunk,
Bejing Irtisz parti városba, majd a karamayi olajmezőkre. Tovább utaztunk
dél felé a
Menes (Ménes) tóhoz, melynek vízgyűjtő területe már a délen fekvő Tien-Shan
hegység. A Tien-Shan hegység bérceire felkapaszkodtunk és megkerestük a hétezer évvel
ezelőtt készült sziklafaragványokat, melyből tisztán követni lehet az akkori társadalom felépítését,
az akkor élt emberek szokásait. Ezt követően vissza mentünk Ürümquibe, ahol
véget ért körutazásunk.
Ürümquiből
Dunhangba repültünk, ahol jártunk a Budhista sziklabarlangokban, szentéjekben.
Itt először angol katona tisztként Stein Aurél, hazánk fia végzett felderítéseket.
A sziklabarlangokban található eredeti festményeket tanulmányoztunk, kiemelve az alábbiakat:
- Csodaszarvas legendájának megjelenítését
- Magyar Népmesék alapmotívumainak megjelenítését
- Az Indiából kivonuló cigányság életképeit
Sanghait érintve utaztunk haza.
A második nagyobb utazásunk 18 napig tartott, az út során 8 órás videó filmet, több
fotót és diktafonos interjúkat készítettünk.
Ide kattintva megnézheti az Expedíció útvonalát
Tervezés alatt van, egy következő utazás, mely a Tien Shan és a Borohoro Shan hegység
északi lejtőin haladó Selyem Út-tól a Manas Hu (Ménes tó)-ig terjedő termékeny terület bejárását foglalja magában.
Az utazáson gyüjtött anyag feldolgozása után kiadványban szándékozunk részletesen utunkról beszámolni.
Jelenleg az elmúlt utazások anyagának feldolgozása folyik, amelyhez kérjük, hogy erejéhez
mérten a Tisztelt Olvasó nyújtson anyagi segítséget.
Céljaink elérését segíti, ha adójának egy százalékát az Alapítvány rendelkezésére bocsátja.
| Alapítványunk bankja: | Veresegyház és Vidéke Takarék Szövetkezet Fóti Kirendeltség Fót, Móricz Zsigmond u. 16. |
| Számla szám: | 66000028-15437417 |
| Adószám: | 1868081-1-13 |
Nagy örömünkre szolgálna, ha eszmecserét tudnánk folytatni, illetve együttműködni
az őseink történetének megismerésében.